Az átnevelhetetlen – interjú Pelsőczy Rékával és Fullajtár Andreával

“Létezhet olyan középkori állapot, amiben nem számít az emberélet”

(24.hu – L. Horváth Katalin)

Közelmúltbeli igaz történeten alapuló előadást láthat a közönség február 22-étől a Katona József Színházban. Stefano Massini Az átnevelhetetlen című monodrámája Anna Politkovszkaja orosz oknyomozó újságírónőről szól, akit 2006. október 7-én moszkvai otthona előtt gyilkoltak meg. Utolsó munkája, az Orosz napló, Magyarországon is megjelent. Az elszánt, bátor, ám a rezsimmel szemben védtelen nőt életre keltő Fullajtár Andreával és az előadás rendezőjével, Pelsőczy Rékával beszélgettünk.

Melyikük szívügye volt Anna Politkovszkaja története?

Pelsőczy Réka: Egy évvel ezelőtt karácsony után játszottunk Andival, és mesélte, hogy karácsonyra három embertől is megkapta Anna Politkovszkaja Orosz napló című könyvét. Fogalmam sem volt, ki Anna Politkovszkaja, de az kiderült, hogy Andinak fontos. Amikor év végén kikerültek a szereposztások, és megtudtuk, hogy lesz szabad időnk, kérdeztem, miért nem áll neki, hogy az Orosz naplóból csináljon egy előadást. Azt kérdezte: Veled? Amin nagyon meglepődtem. Nemcsak nem tudtam róla eleget, de nem is voltam ennyire politikus alkat. Török Tamarában állapodtunk meg dramaturgként, aki mondta, hogy van egy darab a tarsolyában, Stefano Massini Az átnevelhetetlen című műve, ami Anna Politkovszkajáról szól, és amit úgyis szeretne lefordítani. Az előadás ennek alapján készül.

Stefano Massini monodrámája is az Orosz naplóból indult ki. Hogyan lehet színházasítani a tényirodalmat?

F.A.: Réka soha nem úgy gondol a szövegre, hogy az maga a színház, hanem úgy, mint az előadás egyik elemére, és nagyon erős vizuális világot teremt hozzá, aminek én is egy része vagyok. Abban bízunk, hogy amikor a néző föláll az előadás végén, olyan lenyomatot visz magával, ami egyszerre szól ennek a nőnek a munkásságáról és arról, hogy milyen közegben, milyen lehetetlen körülmények között élt, dolgozott és próbált meg embernek maradni egy meglehetősen antihumánus világban.

P.R.: Az Orosz napló valóban a tényekre szorítkozik, nincs benne semmi személyes. Anna 2003-tól 2005-ig kérlelhetetlenül mondja, mondja és írja az összes történetet, amelynek tanúja volt, de egy mondatot sem ír arról, hogy ő hogy érzi magát. Nekem is fejtörést okozott, hogy ebből hogyan tudunk színházat csinálni, hogyan tudjuk megragadni ezt a nagyon-nagyon különleges személyiséget. A könyvet olvasva azt hittem, iszonyú kemény, agresszív, harcos, férfias nő volt, de nem, nagyon finom, nőies, csinos, elképesztően kulturált, több nyelven beszélő, jó humorú valaki volt. Vannak róla videók a YouTube-on, Andi átküldött egy csomót, azokon is látszik, hogy olyan volt mint egy madár, akit megölelgetne az ember. Boldog lennék, ha ismertem volna.

73953387-768x512

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

A naplójában van annak nyoma, hogy félt-e?

F.A.: A naplóban összesen másfél oldal szól arról, hogy „akárhányszor megkérdezik, félek-e, azt mondom, nem. Mert nem az a fontos, hogy én félek-e, hanem az, hogy ezekről a helyzetekről készüljenek hiteles anyagok”.

P.R.: A naplóban az volt nekem a legdöbbenetesebb, hogy létezhet olyan középkori állapot, amiben nem számít az emberélet.

Jól gondolom, hogy Anna Politkovszkaja személyisége nagyon közel áll önhöz?

F.A.: Ez magamtól így sosem jutott eszembe, de amikor három családtagomtól is a naplóját kaptam karácsonyra, elgondolkodtam, hogy lehet benne valami. Az átnevelhetetlenben szeretném átalakítani azt, amit általában a nézőnek jelentek a színpadon. A Katonában többnyire a keménységet, a nagyon erős hangot képviselem, és tök jó lenne, ha ez háttérbe szorulna: az a lény lenne a színpadon, aki Anna volt. Ez nyilván nem lehetséges egy az egyben, de szuper lenne, ha nem azon gondolkodnának, hogy a Fullajtár hogyan játssza ezt a szerepet, hanem azon, amiről az előadás szól.

P.R.: Nekem nagyon fontos, hogy a nézőket megérintse: vannak olyan emberek, mint Anna. Ennek a történetnek nagyon szomorú a vége, de reményeink szerint az előadás nem azt fogja erősíteni, hogy aki megszólal, azt megölik, hanem az ilyen emberek nagyságát.

Kiemelt kép: Horváth Judit
Forrás: 24.hu
Olvasd el a teljes cikket itt!

2020 Összpróba Felnőtt Tábor Kurzusvezetője: Pelsőczy Réka
Felnőtt Tábor 2020
Facebook esemény >> Összpróba színházi workshop felnőtteknek 2020

Az átnevelhetetlen – interjú Pelsőczy Rékával és Fullajtár Andreával” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s