„Szeretem az embereket, a mosolyukat az érzéseiket …mondhatni ,hogy mindent szeretek kivéve a paradicsomot. Kiskoromtól kezdve néptáncozok, jelenleg is ilyen tagozatos iskolába járok Kecskeméten. Minden szerepléssel és színházzal kapcsolatos alkalmat próbálok kihasználni ahogy csak tudok. Jövőbeli célom, hogy az előadó művészetben folytassam és építsem ki az utamat.”
2016-ban voltál először Összpróbás. Emlékszel még mi volt az, ami miatt jelentkeztél?
B. Bianka: Ó igen. Sajnos két évig nem tudtam színjátszóra járni az iskola miatt, és már nem bírtam tovább nélküle, ezért úgy gondoltam, hogy muszáj valamit keresnem a nyáron, amivel jól feltöltődök az egész tanévre. Ilyen céllal akadtam rá, teljesen véletlen.
Az első tábor után még egy nyarat eltöltöttél nálunk. Mi hozott vissza hozzánk?
B. Bianka: MINDEN. Én már a táborban eldöntöttem, hogy a következő évben is biztosan jövök.
Emlékszel még kikkel dolgoztál együtt? Miket csináltatok? Milyen élményekkel gazdagodtál?
B. Bianka: Persze,én aztán mindenre emlékszem. A színház csoportban voltam benne és a tanáraink akkor Tárnoki Márk és Tarnóczi Jakab volt. Rengeteget játszottunk és dolgoztunk reggeltől estig. Az előadás része párokra, csoportokra osztott jelenetekből épült föl és persze improvizálásból. Ott Korolovics Petivel dolgoztam együtt és asszony óriásokat játszottunk .A másik kis jelenetemben meg egy falusi leányzó voltam, aki kereste élete párját a nézők közül, de egy se vót aki jó lett vóna. Nagyon szerettem, rengeteget nevettünk közben. Jó volt egyre jobban felfedezni önmagam. Mind e mellett a szünetekben hatalmas kosármeccsek, éneklések és játékok voltak. Hihetetlen jó volt a közösség, a hangulat és a tanárok is. Eszméletlen gazdagon tértem haza.
Mi a legmeghatározóbb, legkedvesebb élményed a táborban?
B. Bianka: Márk és Jakab. Őket iszonyatosan imádtam, annyira, hogy legszívesebben százhetvenháromszor leírnám. Csupa szív emberkék, még most is. A legkedvesebb élményem pedig az volt amikor rájöttem ,hogy a Jakabot 3 napig más néven szólítottam feltűnés nélkül és a Márktól kérdeztem meg, hogy most igazából hogy is hívják. Vicces volt a rádöbbenés.
A táborok után összesodort valakivel az élet, akit nálunk ismertél meg?
B. Bianka: Igen , vannak olyan személyek, akikkel már összejött egy-két találkozás és akadnak olyanok is akikkel beszélgetés szinten tartjuk a kapcsolatot , velük várjuk azt a tökéletes alkalmat ami mindenkinek jó, mert az ország különféle helyein lakunk így nehéz egyeztetni,de majd össze jön egyszer, ha nem akkor maximum a következő táborban.
Hogyan telnek most a mindennapjaid?
B. Bianka: Zsúfoltan. Jelenleg készülök a felvételikre, az érettségire, s mellette színjátszózok, citerázok, és sportolok. Esténként búcsúkoncert próbákra járok, szóval e mellett épp, hogy élek ,de még azért bírom valahogy. Ha pedig semmit nem kell épp csinálnom, akkor jut idő magamra, de most már inkább csak semmit sem csinálok, mikor semmit sem csinálok.
Üzensz valamit az Összpróbának a szülinapja alkalmából?
B. Bianka: Kívánok neki sok húslevest és töltött káposztát, jó reggelt és jó éjszakát s boldog karácsonyt ,mellette pedig, hogy annyi Összpróbás év legyen még ,ahány embernek boldogságot szerzett ezzel a táborral! Isten éltesse sokáig!
Nagyon szépen köszönjük Bianka, hogy időt szakítottál egy kis nosztalgiázásra velünk. Sok sikert kívánunk neked az érettségihez és a felvételihez!
ÖSSZPRÓBA ALAPÍTVÁNY 