Színház- és Filmművészeti Egyetem, zenés színházi rendező osztály, III. év. Mit kell / lehet tudni Tarnóczi Jakabról, az Ifjúsági Tábor egyik tanáráról?
Találtunk egy nagyon izgalmas interjút még 2014-ből, azokból az időkből, mielőtt Jakab az SZFE hallgatója lett volna… Érdemes elolvasni 🙂
És rögtön utána persze a tízpróbát is!
Hogyan kezdődött a színészet iránti rajongásod?
A rajongás inkább a színházra vonatkozik, nem kifejezetten a színészetre. De egyébként ez valahogy mindig evidens volt, már kiskorom óta. Színházat nézni, és csinálni. Általános iskolás koromban saját darabokat írtam, és meg is rendeztem őket az osztályban, mindemellett futottak a prózamondó versenyek, és egyéb szereplések. Mérföldkőnek az számított, amikor 13 évesen csatlakoztam Nagyné Hajdú Györgyi dráma-körébe, az IMPRO’- ba, melynek csaknem 5 évig voltam tagja. Ez idő alatt kristályosodott ki, hogy nekem talán van valami dolgom a színházzal, és a legtöbbet ezek alatt az évek alatt fejlődtem.
Végzős diákként előtted az érettségi, hogyan tudod összeegyeztetni a „szenvedélyedet„ a tanulással?
Elsős korom óta rengeteg mindent csinálok az iskola mellett. Hozzászoktam, bírom a gyűrődést. Például az elmúlt két év során képes voltam bármikor órákat buszozni éjjel, hogy a Nemzeti Színházban statisztálhassak. Most éppen estig próbálok minden nap. De ez feltölt… két évig az, hogy délutánonként Törőcsik Marival egy légtérben uzsonnáztam, vagy bújtam a könyveim, most meg az, hogy szabadon alkothatok. A tanulás is jobban megy így. Mindemellett a felvételire készülök, ami esetemben jóval fontosabb, mint az érettségi tökéletessége.
Sok szép eredménnyel büszkélkedhetsz már ilyen fiatalon is, hogyan tervezed a jövőt?
Felvételi, felvételi, felvételi. Most ez lebeg előttem. A Színház- és Filmművészeti Egyetemre jelentkezek színész, és zenés színházi rendező szakra. Mind a kettőre rengeteget kell készülnöm. Ha én mindent megtettem, már a sors szabja meg az utamat. Ha nem sikerül elsőre, vagy neki futok újra, vagy lehet, hogy nyílik egy új út. De nem kérdés, hogy színházzal szeretnék foglalkozni. Ezt már nem tudom levakarni magamról. A színpadi létezés és játék is más miatt fontos, és az is, hogy kreatív elmeként alkothassak, rendezhessek. Hogy hol, miként fog ez sikerülni, a jövő kérdése. Nyitva hagyom a kapukat. Minden esetre örülnék, ha nem kellene itt hagynom az országot. Én azzal akarok foglalkozni, ami itt van, és magyarul… csak sajnos egyre gyakrabban érzem azt, hogy ez lehetetlen, vagy mintha az itt munkálkodó erők nem akarnák, hogy a szabadon alkotni vágyók azt csinálhassák, amit szeretnének.
A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színháznak mióta vagy a tagja, hogyan kerültél be?
Miután eljöttem az IMPRO’- ból két hónap „üres járat” után úgy éreztem kell megint tartoznom valahová. Két éve toppantam be a színház irodájába, amiről akkor még nem tudtam, hogy a színházé, mert éppen azokban a napokban vált hivatalossá, hogy a Vertich Színpadstúdió állandó társulattal rendelkező színházként, Zenthe Ferenc neve alatt születik újjá. Én erről nem is tudtam, de korábbi ismeretségünk miatt szívesen fogadtak, és a Hetvenkedő katona című nyitóelőadásban egy hónap múlva már statisztáltam is. Azóta próbálom itt megtalálni a helyemet, ami több-kevesebb sikerrel sikerül is. Játszom ebben-abban, verset mondok, ha kell, segítek, ahol tudok, de a fő cél és eredmény, az, amin éppen most munkálkodom…
Te rendezed az Antigoné című előadást, melynek március 10-én lesz a bemutatója. Gondolom, sok munkád van az előadásban. Kérlek, mesélj róla. Izgulsz?
Amikor éppen nem próbálok, akkor izgulok, sőt van, hogy félek is, de amint próbálni látom a színészeimet, mindig megnyugszom. Nekem most ez mindennél többet jelent. Nem csak egy előadást kívánok létre hozni. Nagyon sok düh, ellenérzés és vágyakozás ömlik bele ebbe a munkába, ami felgyülemlett bennem. Lassan egy éve ezzel fekszem, és ezzel kelek. Ez az egész munkafolyamat saját magamnak egyféle próbatétel, és önkifejezés, de ha az, amit üzenni szeretnék az előadással, akár csak egy nézőhöz is eljut, már akkor nagyon boldog leszek. Mert fontos, és riasztó dolgokról beszél Szophoklész az Antigonéval, a hatalomról, ami 2500 éve ugyanúgy működik. Egészen távoli, költői világgal közelíteni olyan témához, ami nap mint nap arcon csapja az embert. Ezt csinálom most. Ez érdekel a színházban.
Írta: Kisbalázs Klára Judit (http://brody.iif.hu)
Tízpróba Tarnóczi Jakabbal:
1) Föld, víz vagy levegő? Miért?
Víz. Mert kell, és ha két liternyi a kezembe kerül, 10 perc alatt eltűnik, és merülni is jó.
2) Hány éves vagy lélekben?
Nem érzékelem a koromat, ezért nem tudom meghatározni. Hevesen ingadozik.
3) Ha egy napra alakot válthatnál, kivé / mivé változnál legszívesebben?
Zongora-virtuózzá vagy karmesterré.
4) Folytasd a 2016-os évre: Ha végre itt a nyár…
Többet látom az eget, munkafények helyett.
5) Legkedvesebb balatoni emléked / képed?
Mikor először voltam a Balatonnál gyerekkoromban; sátoroztunk, és akkora szél fújt, hogy nem tudtam előre haladni rendesen, és többször felborított. Azt hittem, majd repülni is lehet…
6) Mióta vagy Összpróbás tanár?
Tavaly voltam először itt a rendező-osztálytársaimmal a felnőtt táborban. Novák Eszter hozott magával minket, mint segéderőt. Maradandó élmény.
7) Mi jut eszedbe az Összpróba táborról?
A függőjévé válnak a résztvevők. Egy alternatív kis világ alakul ki, a saját szabályrendszerével. Olyan dolgok válnak fontossá, és erősödnek föl, amik sokszor láthatatlanok.
8) Mikor és miért határoztál úgy, hogy rendező leszel?
Régóta a színház a minden. De sokáig csak alapvető része volt az életemnek, nem akartam ezzel foglalkozni; biológus akartam lenni, természettudós. Aztán észrevétlenül evidencia lett belőle. Nem akartam menekülni előle.
9) Mire vagy legbüszkébb mostanában?
Talán most leginkább a színész-osztálytársaimra. Főleg azokra, akikkel dolgozom; együtt fejlődünk, egymás által. Jó érezni, hogy haladunk előre. És ezt sokszor egymásnak köszönhetjük. Kitartásban is egyre jobbak vagyunk. Erre lehet büszkének lenni.
10) Ajánlj egy színházi előadást / táncelőadást / dalt / filmet / könyvet a jelenlegi és leendő Összpróbásoknak!
Ajánlom Dante Isteni színjátékát, Nádasdy Ádám új fordításában. Érdemes nekiveselkedni, utána könnyebb lesz végigutazni rajta, mint gondolnánk.
ÖSSZPRÓBA ALAPÍTVÁNY 