A színházi évad végéhez közeledve sem könnyű időpontot egyeztetni Fullajtár Andreával, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas művészével egy interjúra. A mindig mozgásban lévő, újabb kihívásokat kereső színművésznő azért szakított egy kis időt a kérdéseimre.
– Milyen szakmai kihívásokkal nézett szembe ebben az évadban? Megtalálták a szerepek?
– Sokat dolgoztam idén, négy bemutatón vagyok túl, közülük a legkedvesebb a Struktúra-vita című produkció volt, amit a Kamrában játszottunk.
– Az évad végéhez közeledve inkább kimerült, vagy inkább elégedett?
– Látva, hogy mennyire érzékelhető a változás a színházbajárási szokásokban is így, válság idején, úgy mondanám, figyelő álláspontra helyezkedtem, merre tart a közönségigény.
– Évről évre láthatjuk Önt filmekben, tévéfilmekben is. Hogy érzi magát ebben a világban?
– Mindkettőt más és másért szereti az ember csinálni. A filmben minden a szemekre és az arcra koncentrálódik, a színház sokkal inkább a testről szól.
– Mi jelent Önnek még mindig kihívást a színészetben? Mi az, ami előreviszi?
– Nagyon szeretem a szakmámat nézni is, csinálni is. Minden alkalommal, ha jó színházat látok, megint felerősödik bennem, hogy jól döntöttem, mikor ezt a pályát választottam.
– Tavaly kipróbálhatta magát a tanító szerepében Balatonföldváron az Összpróba alkotótáborában. Ez a szerep közel áll Önhöz?
– Nagy élmény fiatalokkal dolgozni, látni, hogy hogyan válnak fogékonnyá egy jelenet kibontására, a szöveg alatti jelentések eljátszására. Remélem, idén is tudok valamit adni azoknak, akik eljönnek.
– Mit tapasztalt a jövő tehetségeiről a munka során?
– A fiatalok nagyon nyitottak az újfajta, számukra ismeretlen szemléletek iránt, képesek egyszerre több dologra figyelni, és ez a megosztott figyelem jó helyzeteket teremt a próba közben. Az viszont elszomorító, milyen keveset olvasnak – a nagy átlagról beszélek -, így ebben a rövid kurzus-időben próbálok valamit átadni abból, milyen fontos egy színésznek a jó és nem felületes szövegértés.
– Az idén végigviszi a színész szekció felnőtt kurzusát. Ki lesz a társa ebben és milyen darabot választott?
– Rába Roland kollégámmal ketten fogunk dolgozni Térey János Nibelung-lakópark című darabjának szövegei nyomán. Az idei kurzus érdekessége, hogy a résztvevők választhatnak, mely jeleneteket szeretnék játszani vagy rendezni, illetve mely szövegekre szeretnének valamilyen zenés gyakorlatot bemutatni. A munka reggeltől estig tart, ha van rá igény, én a próbák előtt tartok majd tréninget, hogy a test és a hangképzőszervek átmozgatásáról is legyen valamilyen képük.
Nemes Ágnes
ÖSSZPRÓBA ALAPÍTVÁNY 
Thanks for thhis
KedvelésKedvelés